Elisabeth Dicke gyógytornász nevéhez fűződik ez a masszázs technika, aki a saját végtagi érszűkületét, keringési elégtelenségét kezelte vele. Elizabethnek az érzsűkülete miatti kórházi tartózkodása alatt déréktáji fájdalmai alakultak ki a sok fekvés következtében. Ezt a keresztcsonjának dörzsölésével igyekezett enyhíteni, amikor is azt vette észre, hogy a lábai zsibognak, bizseregnek. Azaz beindult a keringése. Későbbiek során további vizsgálatokat végzett, majd kidolgozta a kötőszöveti masszázst, melyet ma is használunk. A masszázs -ma már tudjuk- nem feltétlen csak a fájdalmak enyhítésére, de megelőzésre is alkalmas. Amikor még nincsenek szervi panaszaink, de a kötőszövetben már feszülések érezhetők és tapinthatók, akkor a mézmasszázs jótékony hatású öngyógyító folyamatokat indíthat be.
KÖTŐSZÖVETI REFLEXZÓNÁS MÉZMASSZÁZS
A kötőszöveti reflexzónás mézmasszázs a kötőszövet és a vegetatív idegrendszer reflexkapcsolatát használja ki az olyan elváltozásoknál, amelyek reflexes úton a kötőszövet és az izomzat feszülésével járnak, ilyen pl. a stressz által kiváltott feszültség. Az őseink, ha szorult helyzetbe kerültek, vagy harcoltak vagy elfutottak, hogy megvédjék magukat. Mindkét lehetőség izommunkával járt. Ma már ettől civilizáltabban védekezünk, de ettől még az izmaink ugyan úgy reagálnak, mint régen, vagyis: megfeszülnek. Ezek a feszes izmok nyomást gyakorolnak a bennük vagy a közelükben futó erekre, ezáltal lassítva a vér keringését. Így kevesebb oxigén és tápanyag tud áramlani az erekben, ezáltal pedig romlik a salakanyagok elszállítása, a kötőszövet rugalmassága, az izmok mozgástartománya. Csomósodások, tapintható duzzanatok jöhetnek létre.
A mészmasszázs részben helyileg hat (vérbőség keletkezik, oldódnak a feszülések), de a kezelés helyétől távol is hatásos lehet, köszönhetően a vegetatív idegrendszernek, mivel a megfelelő kötőszöveti zónát kezelve, reflexes úton tudunk hatni a vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus hatásának kiegyenlítésével (a feszült állapot szimpatikus hatás, a masszázs hatására létrejött nyugalmi állapot a paraszimpatikus hatás) az adott zónához tartozó szervre vagy szervrendszerre. A masszázs során pozitív ingert hozunk létre, mely a rossz reflexkört blokkolhatja és a működését helyreállíthatja.
Mikor javasolt:
- feszülő nyak, hát, váll
- csomók az izmokban
- stressz
- pszichés megterhelés
- székrekedés (csak akkor, ha nem szervi probléma okozza!)
- fejfájás (csak akkor, ha nem szervi probléma okozza!)
- visszeres fájdalom esetén az artériás láb zónában és a véna zónában végzett kötőszöveti mézmasszázs javítja az alsó végtag keringését
- láb bizsergés, zsibbadás, mozgást jelentősen nem befolyásoló fájdalom esetén
ELLENJAVALLAT:
MÉZ VAGY POLLENALLERGIA ESETÉN a masszázs TILOS! Szőrös bőrfelületen a masszázs ellenjavallt, mert a méz egyfajta gyantaként működik.
Mit tartalmaz:
Nagyjából egy evőkanálnyi, melegített mézzel történik a masszázs, mely kb. 50 perces, de akár tovább is tarthat, ha a kötőszövet feszülése miatt nehezen dolgoztatható meg a terápiás zóna. A feszülések lazulásával kb. 30 percre csökkenhető a masszázs időtartama, mivel ekkor már gyorsabban lehet dolgozni.
A mézmasszázsnál a leggondosabb odafigyelés esetén is előfordulhat, hogy a haj kissé mézes lesz. A masszázs előtt 1,5 órával nem javasolt enni. 2 dl langyos víz fogyasztása viszont előnyös lehet a kezelés előtt és után.
Fontos tudnivalók:
A kezelés helyén jól láthatóan kipirosodik a bőr, amely vörös vagy barna is lehet később. Keringési zavar és pajzsmirigy betegség esetén fehér vonal jelenik meg a kezelés helyén. Ezek természetes reakciók, melyek pár nap alatt maguktól elmúlnak. A masszázs hatására csökkenhet a vérnyomás és a pulzus, a légzés mélyebb lesz.
Kezelés után fáradtság, álmosság jelentkezhet, ilyenkor érdemes lepihenni.